GYIK A 2017. október 1-jével életbe lépő változások

Ezt a Gyakran ismételt kérdések rovatot az Információs központunkhoz a felhasználóink részéről beküldött kérdések alapján állítottuk össze.

Az ezen az oldalon található kérdéseket és válaszokat négy részre bontottuk szét: információ és források; grafikus ábrázolás követelményének megszüntetése; tanúsító védjegyek; eljárásbeli változások.

A felhasználóknak azt javasoljuk, hogy a változások tekintetében tanulmányozzák a weboldalunk főoldalát.

A Hivatal október 1-jétől teljes körűen frissíti a védjegyekre vonatkozó iránymutatásokat, hogy tükrözzék a jogalkotási reformfolyamat következtében hatályba lépő változásokat.

Ha további kérdései vannak, vagy többet szeretne tudni az október 1-jével életbe lépő változásokról, forduljon hozzánk.

• Információ és források

• Hol találok összefoglalót a 2017. október 1-jétől érvénybe lépő fontosabb változásokról?

  Készítettünk egy külön webes rovatot, amely tájékoztatást ad a főbb változásokról (beleértve az eljárásbeli változásokat, a grafikus ábrázolás követelményének eltörlését és az európai uniós tanúsító védjegyeket), és itt érhető el. 2017. október 1-jétől teljes körűen frissített, az összes változást tükröző változatban lehet tanulmányozni a vizsgálatra vonatkozó iránymutatásainkat.

• Hol találom meg a vonatkozó jogi szövegeket?

  EU védjegyre vonatkozó jogszabályszövegek

• 
  A grafikus ábrázolás követelményének megszüntetése és védjegytípusok

• Milyen gyakorlati hatással jár a grafikus ábrázolás követelményének megszüntetése?

  A grafikus ábrázolás követelményének eltörlése azt jelenti, hogy a védjegyek egyes típusait, amelyeket csak elektronikus formában lehet megjeleníteni (pl. multimédia-védjegyek), most már el lehet fogadni. Ez azt is jelenti, hogy azok az európai uniós védjegyeket, amelyek nem vizuálisak (hangvédjegyek) vagy mozgó képekből állnak (mozgásvédjegyek), könnyebb lesz benyújtani, mivel elektronikus eszközökkel megjeleníthetők, nem kell grafikus ábrázolásra támaszkodni. Az európai uniós védjegy ábrázolásának így is számos követelménynek kell eleget tennie. Az ábrázolásnak széles körben elérhető technológia alkalmazásával kell történnie, hogy a lajstromban való megjelenítése egyértelmű, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, érthető, időtálló és objektív legyen. Minta vagy próbadarab nem megengedett.

  Az illatokat tekintve például, ha a modernizáció révén egyszer majd lehetőség nyílik az illatok „széles körben elérhető technológia” alkalmazásával való benyújtására, az ilyen védjegyekre az „egyéb” kategóriát lehet használni. Ezt azonban a közeljövőben nehezen lehet elképzelni. Ebből következik, hogy a grafikus ábrázolás követelményének megszüntetése nincs érdemi hatással az ilyen bejelentésekre.

• Melyek a védjegyek új „típusai”?

  Az európai uniós védjegyről szóló végrehajtási rendelet („EUV Vhr.”) egyedi szabályokat és követelményeket állapít meg a védjegyek legnépszerűbb típusaira nézve, amelyek a következők:

  VÉDJEGYTÍPUSOK
  Szó	Szín (szín vagy színkombináció)
  Ábrás	Hang
  Térbeli	Mozgás
  Pozíciós	Multimédia
  Minta	Hologram

  Csak egy védjegytípus új, a multimédia-védjegy, amely definíció szerint „részben vagy egészben kép és hang kombinációja által alkotott védjegy.” A többi védjegytípus között szerepelnek olyanok, amelyek már korábban is ilyen formában léteztek (pl. az ábrás és hangvédjegyek), néhány olyan, amelyek korábban tágabb kategóriába tartoztak (pl. mintavédjegy), a 3 dimenziós védjegyeket pedig mostantól „térbeli védjegynek” hívják.

  A védjegyek típusairól és a benyújtásukra vonatkozó technikai követelményekről (a benyújtható formátumokról) a weboldalunkon tájékozódhat, emellett október 1-jével az elektronikus benyújtási eszközünket is frissítjük, hogy tükrözze az összes védjegytípust.

• Az ábrás védjegyhez színt is be lehet jelenteni?

  Nem. 2017. október 1-jétől az EUIPO az ábrás védjegyekhez nem fogad el semmilyen védjegyleírást. Az európai uniós ábrás védjegyek esetében hasonlóképpen nem fogják figyelembe venni a szín megjelölését, és ennek semmilyen szerepe nem lesz az európai uniós védjegybejelentési folyamatban. Ez összhangban van a grafikus ábrázolás követelményének eltörléséből eredő „azt kapod, amit látsz” jellegből, ami azt a célt szolgálja, hogy az európai uniós védjegyek lajstromába bejegyzett védjegytételek egyértelműbbé, hozzáférhetőbbé és könnyebben kereshetővé váljanak.

  Mivel néhány ország az elsőbbségi igény céljából előírja a szín írásbeli megjelölését, az EUIPO az elektronikus bejelentőlapon biztosítani fog egy opcionális rovatot, ahol fel lehet sorolni a színeket. Ez a leírás látszani fog az európai uniós védjegybejelentő lapon, így a felhasználók a szóban forgó országokban használhatják, de az EUIPO nem fogja vizsgálni, és az európai uniós védjegyek lajstromába sem veszi fel.

• Színvédjegy (szín vagy színkombináció) megjelenítése esetén kötelező a színkódra való hivatkozás?

  Igen. 2017. október 1-jétől a kizárólag egy színből vagy színkombinációból álló védjegyek esetében meg kell jeleníteni a színt, és hivatkozni kell egy általánosan elismert színkódra, amilyen a Pantone, a Hex, a RAL, az RGB vagy a CMYK.

• Milyen szerepe van a leírásnak a színkombinációból álló védjegyeknél?

  A kizárólag színkombinációból álló (kontúr nélküli) védjegyeket a színkombináció egységes és meghatározott, szisztematikus elrendezését bemutató módon kell megjeleníteni. Mellékelhető továbbá egy leírás a színek szisztematikus elrendezéséről. Ennek a leírásnak azonban összhangban kell lennie a megjelenítéssel, és nem bővítheti ki annak hatókörét.

• Hogyan kell megjeleníteni a hangvédjegyeket 2017. október 1. után?

  Ezt kétféleképpen lehet megtenni: a hangot tartalmazó audiofájl benyújtásával, vagy a hang kotta formájában történő pontos ábrázolásának benyújtásával. Más megjelenítési módokat, köztük a szonogramot, a hang szavakkal vagy hangutánzó szavakkal való leírását nem lehet elfogadni. A hangvédjegy bejelentésére vonatkozó technikai követelmények további ismertetése itt található.

• Melyik védjegytípusokhoz kell leírást adni?

  Most már semelyik védjegytípushoz nem kötelező leírást mellékelni. A leírás mindazonáltal opcionális marad a pozíciós védjegy, a mintavédjegy, a színvédjegy (színkombináció) és a mozgásvédjegy esetében. Ennek összhangban kell lennie a megjelenítéssel, és nem bővítheti ki annak hatókörét.

• 
  Európai uniós tanúsító védjegyek

• Mit jelent az európai uniós tanúsító védjegy, és ki jelenthet be ilyet?

  A tanúsító védjegy az európai uniós védjegyek harmadik olyan fajtája, amelyet az EUVR újonnan hozott létre; a másik kettő az egyedi védjegy és az együttes védjegy.

  A tanúsító védjegy azt jelzi, hogy az áruk és szolgáltatások megfelelnek bizonyos ellenőrzött minőségi előírásoknak, amelyeket a védjeggyel együtt benyújtandó, a „használatra irányadó szabályozások” című dokumentumban határoznak meg.

  Az európai uniós tanúsító védjegy bármely, a használatára irányadó szabályozásoknak eleget tevő köz- vagy magánjogi jogalany előtt nyitva áll. Az ilyen védjegyek tulajdonosai azonban nem folytathatnak a védjegy által tanúsított termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással járó üzleti tevékenységet, és a tulajdonosnak nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy eleget tesz ennek a követelménynek.

  Az európai uniós tanúsító védjegy költsége online bejelentés esetén 1500 EUR. Az európai uniós tanúsító védjegyekről bővebb információ található az erre a célra létrehozott weboldalunkon.

• Mi a különbség az európai uniós együttes védjegy és az európai uniós tanúsító védjegy között?

  Az európai uniós együttes védjegy azt jelzi, hogy a védjeggyel védett áruk vagy szolgáltatások egy szervezet tagjaitól származnak, és a védjegyet csak ők használhatják.

  Az európai uniós tanúsító védjegy ezzel szemben bármely, a használatára irányadó szabályozásoknak eleget tevő jogalany előtt nyitva áll.

  Az alábbi táblázat összefoglalja az egyedi, az együttes és a tanúsító védjegyek közötti fontosabb különbségeket.

  	Tanúsító	Együttes	Egyedi
  Alaki követelmények	Kifejezetten ilyen minőségben jelentették be A használatra vonatkozó szabályozás	Kifejezetten ilyen minőségben jelentették be A használatra vonatkozó szabályozás	Ha nem tanúsítóként / együttesként jelentették be
  Jogosultság	Természetes személyek Jogi személyek A bejelentő nem folytathat a védjegy által tanúsított termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással járó üzleti tevékenységet	Meghatározott szervezetek Közjogi személyek (természetes személyek kizárva)	Természetes személyek Jogi személyek
  Feltétlen kizáró okok vizsgálata	További követelmények A földrajzi eredet nem tanúsítható*	További követelmények A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint a földrajzi származásra vonatkozó kivétel	A teljes 7. cikk
  Használat	A jogosult tulajdona Meghatározott vállalatok és személyek használják	Egy szervezet tulajdona A tagok használják	Rendes esetben a jogosult tulajdona és ő használja
  Funkció	Megkülönbözteti a jogosult által tanúsított árukat és szolgáltatásokat a tanúsítással nem rendelkező áruktól és szolgáltatásoktól	Megkülönbözteti a szervezet tagjainak áruit és szolgáltatásait	A kereskedelmi eredet megjelölése
  Díjak	1500 EUR (online bejelentés esetén) az első osztály után; 50 EUR a második osztály után és 150 EUR minden ezt követő osztály után	1500 EUR (online bejelentés esetén) az első osztály után; 50 EUR a második osztály után és 150 EUR minden ezt követő osztály után	850 EUR (online bejelentés esetén) az első osztály után; 50 EUR a második osztály után és 150 EUR minden ezt követő osztály után

  * Az EUVR 83. cikke értelmében az európai uniós tanúsító védjegy nem alkalmas arra, hogy a földrajzi eredet tekintetében megkülönböztesse a tanúsított árukat vagy szolgáltatásokat

• Mikor jelenthetek be európai uniós tanúsító védjegyet?

  A bejelentéseket 2017. október 1-jétől, közép-európai nyári időszámítás (CEST) szerint 00:00 órától lehet megtenni.

• Együttes védjegyet lehet tanúsító védjeggyé alakítani?

  Nem. Sem az EUVR, sem a másodlagos joganyag nem ad lehetőséget az együttes védjegyek tanúsító védjeggyé való átalakítására, ha az együttes védjegy benyújtása 2017. október 1. előtt történt, ezért a Hivatal a védjegy típusának megváltoztatására irányuló kérelmeket nem tud elfogadni.

• Készült bármilyen iránymutatás az európai uniós tanúsító védjegy szerinti oltalom megszerzéséhez szükséges követelményekről és eljárásokról?

  Az európai uniós védjegyről szóló végrehajtási rendelet 17. cikke meghatározza az európai uniós tanúsító védjegyek használatára irányadó szabályozások tartalmát.

• 
  Eljárásbeli változások

• Hogyan kérhetem, hogy a szerzett megkülönböztető képességet járulékos igényként kezeljék?

  A szerzett megkülönböztető képesség mint járulékos igény új elemként jelenik meg az EUV Vhr. 2. cikkének (2) bekezdésében, és azt a célt szolgálja, hogy a bejelentő kimeríthesse az eredendő megkülönböztető képességre vonatkozó fellebbezési jogot, mielőtt a szerzett megkülönböztető képesség igazolására köteleznék. 2017. október 1-jétől ezt vagy az európai uniós védjegybejelentéssel, vagy legkésőbb az első kifogásra adott válaszban lehet megtenni. Első helyen nem lehet a fellebbezési tanácshoz fordulni. Az elektronikus bejelentőlap lehetőséget ad arra, hogy a bejelentők járulékos igényként jelöljék meg a szerzett megkülönböztető képességet.

• Mikor kell elsőbbségi igényt benyújtanom?

  2017. október 1-jétől az elsőbbségi igényt ugyanazon a napon kell benyújtani, mint az európai uniós védjegybejelentést. Ha szükséges, az igényt alátámasztó dokumentációt a benyújtás időpontjától számított három hónapon belül kell benyújtani. Ezenkívül, ha az alátámasztó dokumentáció nem a Hivatal nyelveinek egyikén készült, mostantól a Hivataltól függ, hogy kéri-e a fordítását. A bejelentőknek azt is tudniuk kell, hogy 2017. október 1-jétől az elsőbbségi igényeket a benyújtási szakaszban érdemben már nem vizsgálják. A Hivatal ezen a ponton csak azt vizsgálja, hogy az összes formai követelmény teljesült-e, azaz a szándék szerinti első bejelentés számát, időpontját és országát, illetve az elsőbbségi adatokat igazoló hivatalos online források elérhetőségét (vagy az elsőbbségi dokumentumok és fordítások benyújtását) ellenőrzi.

  Törölték a védjegyokirat illetékes hatóság által hitelesített másolatának benyújtására vonatkozó követelményt, és az EUV Vhr. 6. cikke most mindössze a megfelelő védjegyokirat „másolatának” benyújtását írja elő. Az EUVR 39. cikke [az EUVR korábbi 34. cikke] szerint azonban az ügyvezető igazgató már enyhített a releváns dokumentációra vonatkozó követelményeken. A szenioritás tekintetében ezért a gyakorlatban nem történt lényeges változás.

• Milyen online forrásokat fogad el a Hivatal?

  A Hivatal valamennyi szellemitulajdon-joggal foglalkozó nemzeti és regionális hivatal adatbázisát elismeri. A TMview elfogadható olyan portálként, amelyen keresztül hozzá lehet férni a nemzeti hivatalokhoz. A földrajzi jelzések esetében a felszólalók és törlést kérők mostantól az uniós adatbázisokra (pl. E-Bacchus, E-Spirits és E-Door) támaszkodhatnak. Az ilyen adatbázisokra és forrásokra való általános hivatkozások elegendőek, a közvetlen hiperhivatkozás használata opcionális.

• Változott a Hivatal nyelvi szabályozása?

  Nem. Az európai uniós védjegybejelentést első nyelvként még mindig be lehet nyújtani az Európai Unió bármelyik hivatalos nyelvén. Ezenkívül meg kell jelölni egyet második nyelvként a Hivatal öt nyelve közül: angol, francia, német, olasz és spanyol. Ez a nyelvi szabályozás a bejelentési és vizsgálati eljáráson keresztül egészen a lajstromozásig alkalmazandó, a felszólalások és kiegészítő kérelmek kivételével. Felszólalást vagy törlés iránti kérelmet a következőképpen lehet benyújtani:

  • a felszólaló vagy a törlést kérő belátása szerint az európai uniós védjegybejelentés első vagy második nyelvén, ha az első nyelv a Hivatal öt nyelvének egyike;
  • a második nyelven, ha az első nyelv nem a Hivatal nyelve.
• Milyen új követelmények és előírások vonatkoznak a fordításra?

  2017. október 1-jétől a bizonyítékok többségét továbbra is be lehet nyújtani az EU bármely hivatalos nyelvén. Ha az alátámasztó bizonyítékokhoz (a benyújtásra, lajstromozásra és megújításra vonatkozó igazolások, illetve a vonatkozó jog rendelkezései kivételével) használt nyelv nem egyezik meg az eljárás nyelvével, fordításra a továbbiakban már csak akkor van szükség, ha a Hivatal kéri – hivatalból vagy a másik fél indokolással ellátott kérelmére. A szerzett megkülönböztető képesség vagy a hírnév bizonyítékai ebbe a kategóriába esnek.

  Az alátámasztó bizonyítékokat (a benyújtásra, lajstromozásra és megújításra vonatkozó igazolások, illetve a vonatkozó jog rendelkezései) azonban továbbra is az eljárás nyelvén kell benyújtani (vagy le kell fordítani az adott nyelvre) az alátámasztásra megadott határidőn belül.

  Ezen túlmenően a „standard fordítás” az EUV Vhr. 25. cikke alapján kisebb terhet jelent a korábbiakhoz képest: amennyiben az adott fél jelzi, hogy csak a dokumentum bizonyos részei relevánsak, a fordítás ezekre a részekre korlátozható.

  Ezek a változások az európai uniós védjegyrendszer felhasználói szánára valódi előnyökkel járnak. Elősegítik a takarékosságot, az egyszerűsítést és minden szinten csökkentik a költségeket.

• Hogyan mutassam be a bizonyítékokat?

  A benyújtáshoz csatolt bizonyítékokat egyértelműen meg kell nevezni, mutatóval és hivatkozással kell ellátni. A mellékletekre vonatkozó új szabályok nagyrészt tükrözik a Törvényszék szabályait (C.2., Mellékletek jegyzéke és C.3., Mellékletek).

• Hogyan változott a Hivatallal való kommunikáció?

  Az információs technológia fejlődésének figyelembevétele érdekében megváltoztak a Hivatal által és a Hivatallal folytatott kommunikáció eszközei. Konkrétan:

  • megszűntek az elavult kommunikációs formák, vagyis a személyes kézbesítés és a Hivatalnál való postafiókletétek;
  • az „elektronikus eszközök” meghatározása széles körű, mostantól kiterjed a faxra és potenciálisan sok más médiumra is. Az ügyvezető igazgató dönti el, hogy az említett médiumok milyen mértékben és milyen műszaki feltételek mellett használhatók, a felhasználókat pedig kellő időben tájékoztatják az esetleges változásokról;
  • A másodlagos jogszabályból törölték a – faxot is magában foglaló – „távmásoló és más távközlési eszköz” külön említését (de lásd az „elektronikus eszközökről” szóló előző pontot);
  • A postai úton történő kommunikáció mellett a Hivatal által és a Hivatallal folytatott kommunikáció eszközeként bevezették a futárszolgálatot.
• Használható-e még telefax?
  • 2017. október 1-től a User Area (elektronikus benyújtás) mellett a faxolás is „elektronikus úton” történő kommunikációnak minősül, amiből következően a faxolásra az európai uniós védjegyrendelet I. mellékletében, az európai uniós védjegy elektronikus bejelentése és megújítása esetén megállapított csökkentett díj vonatkozik.
  • 2018. január 1-től azonban a fax nem fogadható el európai uniós védjegybejelentések és megújítások esetében, kivéve tartalékmegoldásként, ha technikai meghibásodások nem teszik lehetővé az elektronikus benyújtást. Ilyen esetben a bejelentők fax segítségével gondoskodhatnak a benyújtási időpont figyelembe vételéről, amennyiben: (i) európai uniós védjegybejelentés esetén három munkanapon belül elektronikusan is benyújtják ugyanazt a bejelentést; illetve (ii) európai uniós védjegy megújítása esetén faxon benyújtják a megújítási kérelmet a megújításra fennálló eredeti vagy meghosszabbított törvényes határidő lejárta előtti utolsó három munkanapon belül. Ezt az ügyvezető igazgató EX-17-4 számú határozata írja elő.