Eljárásbeli változások

Áttekintés

Az elsőbbség igénylésére vonatkozó kérelmet az európai uniós védjegybejelentéssel együtt kell benyújtani (korábban az ilyen kérelmeket be lehetett nyújtani a védjegybejelentést követően). Az elsőbbségi igényt alátámasztó iratokat a bejelentés napjától számított három hónapon belül kell benyújtani (korábban az elsőbbségi nyilatkozat kézhezvételétől számított három hónapon belül kellett). Ha az utóbbi iratok nem a Hivatal nyelveinek egyikén készültek, mostantól a Hivataltól függ, hogy kéri-e az iratok fordítását.

További változást jelent a Hivatal gyakorlatában az, hogy a továbbiakban nem kerül sor az elsőbbségi igények érdemi vizsgálatára. Mindaddig „pusztán” igények maradnak, amíg nem hivatkoznak rájuk, és eljárás keretében kell jóváhagyni őket.

Áttekintés

Lehetővé válik a bejelentő számára, hogy a bejelentési eljárás kezdetén vagy később másodlagos vagy alternatív kérelemként hivatkozzon a 7. cikk (3) bekezdésére. A másodlagos kérelem előnye, hogy csak akkor ölt konkrét alakot, ha az eredendő megkülönböztető képességgel kapcsolatban kedvezőtlen jogerős határozat születik. Ez lehetővé teszi a bejelentő számára, hogy kimerítse az eredendő megkülönböztető képességre vonatkozó fellebbezési jogot, mielőtt a szerzett megkülönböztető képesség igazolására köteleznék. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak csak valóban szükséges esetben merülnek fel költségei a használatra vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésével és benyújtásával kapcsolatban.

Áttekintés

Sor került a viszonylagos okokkal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó elfogadhatósági és igazolásra vonatkozó követelmények rendezésére a jobb érthetőség és az EUVR 8. cikkének (6) bekezdése által bevezetett, a földrajzi jelzésekre vonatkozó külön ok figyelembevétele érdekében. A törlési eljárásra alkalmazandó rendelkezéseket összehangolták a felszólalási eljárásokkal, azon különbségek kivételével, amelyeket eltérő jellegük indokol. Az EUVFAR keretszabályokat vezet be a késedelmesen benyújtott bizonyítékokra vonatkozóan, és kodifikálja a Hivatalnak a védjegyoltalomról való lemondások felfüggesztésével és a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló, folyamatban lévő eljárások lezárásával/folytatásával kapcsolatos gyakorlatát.

Áttekintés

Az internetes korszakhoz való alkalmazkodás nyilvánvaló példája, hogy amennyiben a korábbi „lajstromozott” jogokra (például lajstromozott védjegyek, a kereskedelmi forgalomban használt megjelölések vagy földrajzi jelzések) vonatkozó bizonyítékok, illetve a vonatkozó nemzeti jog tartalma a Hivatal által elismert online forrásból hozzáférhető, a felszólaló vagy a törlést kérelmező bejelentő a bizonyítékot a forrásra való hivatkozással is benyújthatja.

E célból a Hivatal a nemzeti és regionális uniós szellemitulajdon-jogi hivatalok valamennyi adatbázisát „elismeri”, a TMview pedig olyan elfogadható portálnak tekinthető, amelyen keresztül „hozzá lehet férni” a nemzeti hivatalok adatbázisához.

Áttekintés

2017. október 1-jétől a bizonyítékok többségét továbbra is be lehet nyújtani az EU bármely hivatalos nyelvén. Ha az alátámasztó bizonyítékokhoz (a benyújtásra, lajstromozásra és megújításra vonatkozó igazolások, illetve a vonatkozó jog rendelkezései kivételével) használt nyelv nem egyezik meg az eljárás nyelvével, fordításra a továbbiakban már csak akkor van szükség, ha a Hivatal kéri – hivatalból vagy a másik fél indokolással ellátott kérelmére. A szerzett megkülönböztető képesség vagy a hírnév bizonyítékai ebbe a kategóriába esnek.

Az alátámasztó bizonyítékokat (a benyújtásra, lajstromozásra és megújításra vonatkozó igazolások, illetve a vonatkozó jog rendelkezései) azonban továbbra is az eljárás nyelvén kell benyújtani (vagy le kell fordítani az adott nyelvre) az alátámasztásra megadott határidőn belül.

Ezen túlmenően a „standard fordítás” az EUV Vhr. 25. cikke alapján kisebb terhet jelent a korábbiakhoz képest: amennyiben az adott fél jelzi, hogy csak a dokumentum bizonyos részei relevánsak, a fordítás ezekre a részekre korlátozható.

Ezek a változások az európai uniós védjegyrendszer felhasználói szánára valódi előnyökkel járnak. Elősegítik a takarékosságot, az egyszerűsítést és minden szinten csökkentik a költségeket.

Áttekintés

Ha a jogosult ügynöke vagy képviselője az európai uniós védjegyet a jogosult engedélye nélkül lajstromoztatja, a jogosult jogában áll az EU védjegy átruházását kérni (kivéve, ha az említett ügynök vagy képviselő megindokolja cselekedetét). Előzőleg az EUVR alapján a jogosult jogorvoslata az európai uniós védjegy érvénytelenítése volt.

Az EUVR 21. cikkének (2) bekezdése (a) szakasza szerint ez az új átruházási eljárás ugyanazt az eljárásbeli folyamatot követi, mint az EUVR 60. cikkén alapuló törlési eljárások. A 2017. október 1-én vagy azután kezdődő intézkedéseket illetően, az átruházás minősül alternatív jogorvoslatnak egy adott védjegy törlésére. Az ilyen intézkedéseket illetően, a törlés kérelmezője csatolhat átruházási kérelmet egy más indokok alapján benyújtott törlési kérelemhez ugyanannak a törlési intézkedésnek a keretében. Az ilyen esetekben a Hivatal először az átruházási kérelmet vizsgálja meg (kivéve, ha van a törlésnek feltétlen oka az EUVR 59. cikkének (1) bekezdésének (a) szakasza értelmében, amely esetben az okot vizsgálják először).

Áttekintés

Az információtechnológia fejlődésének következtében megváltoztak a Hivatal által és a Hivatallal történő kommunikáció során használt kommunikációs eszközök. Konkrétabban:

• Megszűntek az elavult kommunikációs formák, mégpedig a személyes kézbesítés és a Hivatalnál postafiókban történő elhelyezés.
• Az „elektronikus úton” történő kommunikáció tágan értelmezendő. Az ügyvezető igazgatónak az elektronikus úton történő kommunikációról szóló EX-17-4. sz. határozata meghatározza, hogy ezek a médiák milyen mértékben és technikai feltételek mellett használhatók.
• A postai küldemények mellett bevezetésre került a futárszolgálat mint a Hivatal által és a Hivatallal történő kommunikáció során használt kommunikációs eszköz.
• Az ügyvezető igazgató EX-20-9. sz. határozatának hatályba lépése jelentős változást hozott a Hivatal által használt hivatalos kommunikációs eszközök terén. A fax 2021. március 1-jétől kezdve nem használható az EUIPO-val történő kommunikációra. Az ezzel kapcsolatos döntést egyrészt az a tény vezérelte, hogy a fax technikai szempontból már nem megbízható, másrészt pedig az a cél, hogy a legkorszerűbb kommunikációs eszközök álljanak a felhasználóink rendelkezésére.

Áttekintés

Az EUVFAR egységes változatba foglalja a fellebbezési tanácsokkal kapcsolatos rendelkezéseket, amelyeket korábban különböző források tartalmaztak, többek között a 216/96/EK bizottsági rendelet (a fellebbezési tanácsok eljárási szabályzata). A legfontosabb pontosítások és módosítások a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat és a válasz tartalmával, a „csatlakozó fellebbezésekkel”, a benyújtott igényekkel, a fellebbezési tanácsi elé első alkalommal benyújtott tényekkel vagy bizonyítékokkal, a fellebbezési tanács által felvetett új feltétlen okokkal, gyorsított eljárásokkal, valamint a fellebbezési tanácsok szervezetével és struktúrájával kapcsolatosak.

Áttekintés

Az EUVR és az EUVFAR egyaránt 2017. október 1-én lép hatályba. Azonban továbbra is specifikus rendelkezések vonatkoznak bizonyos eljárásokra, amelyeket az említett dátum előtt kezdtek meg, ezeknek az eljárásoknak a lezárásáig. Ebből következően mindkét rendelet kidolgozott átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az új eljárási szabályok eljárásokat illető hatályára vonatkoznak. Általános szabályként elmondható, hogy mindkét rendelet 2017. október 1-étől a folyamatban lévő eljárásokra vonatkoznak, kivéve, ha nem rendelkeznek másként. Valamennyi átmeneti rendelkezés ebben a táblázatban található.

A következő összefoglaló különösen fontos lehet: