Bejelentési és lajstrombavételi eljárás
A világ minden országából bármely természetes személy vagy jogi személy nyújthat be bejelentést.
További információ.
További információ.
Európai uniós védjegybejelentések benyújtására kizárólag közvetlenül az EUIPO-nál van lehetőség. A benyújtás az alábbi módok közül bármelyik felhasználásával történhet:
- e‑benyújtás – internetes bejelentés a User Area felületen;
- postai úton;
- különleges futárszolgálat igénybevételével.
Nem. A bejelentések benyújtása történhet elektronikus (ideértve a „Hogyan tudok európai uniós védjegyet bejelenteni?” kérdés alatt megadott online EUIPO eszközöket) vagy postai úton, valamint futár általi kézbesítéssel. Adott ügyhöz kapcsolódó dokumentum e-mailben nem nyújtható be.
Az európai uniós védjegybejelentést az Európai Unió 23 nyelve közül bármelyiken be lehet nyújtani mint „elsődleges nyelven”.
Ezen kívül a Hivatal öt hivatalos nyelve közül (angol, francia, német, olasz és spanyol) második nyelvet is meg kell jelölni. A második nyelvnek kötelezően el kell térnie a kiválasztott elsődleges nyelvtől, és az esetleges felszólalási és/vagy törlési eljárások nyelveként szolgál.
Ezen kívül a Hivatal öt hivatalos nyelve közül (angol, francia, német, olasz és spanyol) második nyelvet is meg kell jelölni. A második nyelvnek kötelezően el kell térnie a kiválasztott elsődleges nyelvtől, és az esetleges felszólalási és/vagy törlési eljárások nyelveként szolgál.
A benyújtás időpontja vagy későbbi lesz a bejelentés Hivatal általi kézhezvételének tényleges időpontjánál, vagy teljes egészében elutasítják a bejelentést. Az EUIPO hiánypótlási felszólítást ad ki, hogy 2 hónapon belül teljesítsék a hiányzó követelményeket. A határidő meghosszabbítására nincs lehetőség. A felszólítás teljesítése után a benyújtás időpontja az a nap lesz, amelyen az összes kötelező információ hiánytalanná vált, a befizetéssel együtt. Ha a követelményeknek nem tesznek eleget (az összes feltételt, amelynek a bejelentések eleget kell hogy tegyenek lásd az EUVR 31. cikkében vagy az összes részletet lásd az Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények 4. pontjában), az európai uniós védjegybejelentést nem kezeljük európai uniós védjegy iránti bejelentésnek („nem bejelentettnek tekintjük”), és a korábban megfizetett díjakat visszafizetjük.
Az Űrlapok és bejelentések oldalunkon megtalálja az összes online űrlapunkat, valamint az egyelőre internetes megoldás nélküli szolgáltatások nyomtatványait is, PDF formátumban.
Konkrét üggyel kapcsolatos levelezés minden esetben az alábbiak útján nyújtható be:
* Személyes kézbesítés: kérjük, hogy minden egyes benyújtani kívánt aktához töltsék ki és hozzák magukkal iratátvételi elismervényünket két példányban. Megjegyzendő, hogy 2017. október 1-jétől az európai uniós védjegyekkel kapcsolatos bármilyen irat személyes kézbesítése nem elfogadható. A személyes kézbesítés útján benyújtott bármely ilyen dokumentumot át nem vettnek tekintünk.
A jelen közlemény angol és bármely más nyelvű változata közötti eltérés vagy ellentmondás esetén az angol nyelvű változat az irányadó.
További információ az új európai uniós védjegyrendelettel kapcsolatos gyakori kérdések weboldalon található.
Konkrét üggyel kapcsolatos levelezés minden esetben az alábbiak útján nyújtható be:
- User Area;
- posta;
- különleges futárszolgálat;
- személyes kézbesítés (*).
* Személyes kézbesítés: kérjük, hogy minden egyes benyújtani kívánt aktához töltsék ki és hozzák magukkal iratátvételi elismervényünket két példányban. Megjegyzendő, hogy 2017. október 1-jétől az európai uniós védjegyekkel kapcsolatos bármilyen irat személyes kézbesítése nem elfogadható. A személyes kézbesítés útján benyújtott bármely ilyen dokumentumot át nem vettnek tekintünk.
A jelen közlemény angol és bármely más nyelvű változata közötti eltérés vagy ellentmondás esetén az angol nyelvű változat az irányadó.
További információ az új európai uniós védjegyrendelettel kapcsolatos gyakori kérdések weboldalon található.
A benyújtási időpont létrejöttéhez minden európai uniós védjegybejelentésnek áru- és szolgáltatásjegyzéket kell tartalmaznia. A jegyzék osztályozásának a Nizzai Megállapodás szerint kell történnie. A Nizzai osztályozás az árukat 1-től 34-ig, a szolgáltatásokat 35-től 45-ig sorolja osztályokba. Minden osztály egy-egy fejezetcímmel rendelkezik, amely általános információt szolgáltat arról, hogy az adott osztály milyen árukat vagy szolgáltatásokat tartalmaz.
Nagyon fontos, hogy a vállalkozásához igazodó áru- és szolgáltatásosztályokat jelentsen be, mert ez közvetlenül befolyásolja az európai uniós védjegye oltalmának módját.
A Nizzai osztályozásról további tudnivalók a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) honlapján találhatók a http://www.wipo.int címen.
Nagyon fontos, hogy a vállalkozásához igazodó áru- és szolgáltatásosztályokat jelentsen be, mert ez közvetlenül befolyásolja az európai uniós védjegye oltalmának módját.
A Nizzai osztályozásról további tudnivalók a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) honlapján találhatók a http://www.wipo.int címen.
Az elektronikus bejelentés során a felhasználóknak lehetőségük nyílik előzetesen jóváhagyott kifejezésekkel összeállítani áru- és szolgáltatásjegyzéküket. Az említett kifejezések a harmonizált adatbázisból (HDB) származnak, osztályozás céljából pedig az elfogadásuk automatikus. Az előzetesen jóváhagyott kifejezések használata elősegíti a gördülékenyebb védjegy-lajstromozási folyamatot. A HDB olyan kifejezések gyűjteménye, amelyeket az összes uniós hivatal elfogad osztályozási célokból.
Bejelentés benyújtása előtt a felhasználók:
Bejelentés benyújtása előtt a felhasználók:
- kereshetnek a HDB tartalmában a Hivatal TMclass eszköze segítségével;
- használhatják az Árujegyzék összeállítása eszközt, amely a HDB-ben szereplő terminológia alapján végigvezeti őket az áru- és szolgáltatásjegyzék összeállításán.
Igen. Minden megjelölés, amely megfelel az európai uniós védjegyről szóló rendelet előírásainak, bejegyeztethető védjegyként. Vállalakozása nevének és/vagy emblémájának bejegyzésével magasabb fokú oltalmat tud biztosítani márkája és jó hírneve számára. A bejegyeztetés lehető teszi, hogy harmadik feleknek megakadályozza olyan védjegyek felhasználását vagy bejegyzését, amelyek megegyeznek az Ön vállalkozásáéval vagy megtévesztésig hasonlítanak arra.
Internetes doménnévvel kapcsolatos jogvita esetén ellenőrizze a WIPO ADR (alternatív vitarendezés) folyamatát.
Nem. Az EU védjegybejelentésben szereplő áruk és szolgáltatások eredeti jegyzéke nem bővíthető, csak szűkíthető. Más szóval nincs lehetőség az eredetileg benyújtott bejelentés termékekkel vagy osztályokkal történő kiegészítésére, kivéve, ha ugyanarra a védjegyre nézve további osztályokat tartalmazó új bejelentést nyújt be.
A benyújtás időpontjában a bejelentés alapdíja csak egyetlen osztályt fedez. Ha egynél több áru- vagy szolgáltatásosztályt kíván felvenni, akkor minden további osztály díjköteles. További tudnivalók.
Ha az EU védjegybejelentése nyilvántartásba vétele után új áru- és/vagy szolgáltatásosztállyal szeretné kiegészíteni azt, akkor új EU védjegybejelentést kell benyújtania, amelyben megjelöli a lefedni kívánt új osztályokat.
Bővebb információ az áru- és/vagy szolgáltatásosztályokról.
Ha az EU védjegybejelentése nyilvántartásba vétele után új áru- és/vagy szolgáltatásosztállyal szeretné kiegészíteni azt, akkor új EU védjegybejelentést kell benyújtania, amelyben megjelöli a lefedni kívánt új osztályokat.
Bővebb információ az áru- és/vagy szolgáltatásosztályokról.
Csak kisebb módosításokra van mód, feltéve azonban, hogy azok nem változtatják meg lényegesen a védjegyet.
A Hivatal a védjegy ábrázolásának módosításai ügyében nagyon szigorúan jár el. A további részletekért kérjük, olvassa el az Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények 15. bekezdését.
A Hivatal a védjegy ábrázolásának módosításai ügyében nagyon szigorúan jár el. A további részletekért kérjük, olvassa el az Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények 15. bekezdését.
A következőket kell tennie ahhoz, hogy felgyorsítsa bejelentése elbírálását.
* Ha a vizsgálati eljárás során nem találunk semmit, ami kifogásolható lenne, az anyagát gyorsabban fogjuk kezelni.
További információk a teljes lajstrombavételi folyamatról, amely kiterjed a közzétételig tartó folyamatra is.
- Előre fizessen: ha folyószámlán keresztül fizet, vegye figyelembe, hogy hozzá kell járulnia az azonnali terheléshez. Ha banki átutalással fizet, az átutalást közvetlenül a bejelentés benyújtása után el kell indítania. Kérjük, hogy az átvételi elismervényen megadott banki tranzakciós kódot használja.
- Vegye igénybe a bankjánál felhasználható, előre elkészített nyomtatványt (amely a bejelentés benyújtása után kapott visszaigazolási elismervényben található).
- A megfelelő áruk és szolgáltatások kiválasztásával eleget kell tennie a Fast Track ügyintézés felhasználási feltételeinek* (a további tudnivalókat a harmonizált adatbázisban tudja elolvasni).
* Ha a vizsgálati eljárás során nem találunk semmit, ami kifogásolható lenne, az anyagát gyorsabban fogjuk kezelni.
További információk a teljes lajstrombavételi folyamatról, amely kiterjed a közzétételig tartó folyamatra is.
Igen, lehetséges. Azonban a Hivatal felszólításban arra fogja Önt kérni, hogy adott határidőn belül nevezzen meg képviselőt, ha az EGT (Európai Gazdasági Térség) területén kívülről nyújtotta be a bejelentését.
További tudnivalók:
További tudnivalók:
- jogosultság („EGT-n kívüli bejelentők” lapfül)
- hivatásos képviselet
A Hivatal elutasít minden olyan védjegybejelentést, amelyről úgy véli, hogy nem felel meg bizonyos követelményeknek, más néven a feltétlen kizáró okoknak.
A feltétlen kizáró okokat az EUVR 7. cikke sorolja fel. Az ebben a szakaszban el nem utasított védjegybejelentéseket közzéteszik. Lásd a teljes lajstromozási munkafolyamatot.
A feltétlen kizáró okokat meg kell különböztetnünk a viszonylagos kizáró okoktól, amelyek vizsgálatára csak akkor kerül sor, ha az európai uniós védjegybejelentés közzététele után bármely harmadik fél egy vagy több felszólalást jelent be egy vagy több ütköző korábbi jog, például korábbi védjegy alapján.
Az EUIPO a viszonylagos kizáró okokat hivatalból nem vizsgálja. Ezeket csak harmadik felek vethetik fel az európai uniós védjegy lajstromozása utáni felszólalási vagy törlési eljárás során. Tudja meg, hogy mik a megfelelő díjak, és ellenőrizze a különbségeket a „Felszólalás” lapfül kiválasztásával a Lajstrombavételi folyamat oldalon.
A feltétlen kizáró okokat az EUVR 7. cikke sorolja fel. Az ebben a szakaszban el nem utasított védjegybejelentéseket közzéteszik. Lásd a teljes lajstromozási munkafolyamatot.
A feltétlen kizáró okokat meg kell különböztetnünk a viszonylagos kizáró okoktól, amelyek vizsgálatára csak akkor kerül sor, ha az európai uniós védjegybejelentés közzététele után bármely harmadik fél egy vagy több felszólalást jelent be egy vagy több ütköző korábbi jog, például korábbi védjegy alapján.
Az EUIPO a viszonylagos kizáró okokat hivatalból nem vizsgálja. Ezeket csak harmadik felek vethetik fel az európai uniós védjegy lajstromozása utáni felszólalási vagy törlési eljárás során. Tudja meg, hogy mik a megfelelő díjak, és ellenőrizze a különbségeket a „Felszólalás” lapfül kiválasztásával a Lajstrombavételi folyamat oldalon.
Igen. A Hivatal elutasítja az európai uniós védjegybejelentést, ha kizáró ok áll fenn akár csak az Európai Unió egy részében is. Ha például a védjegy az Európai Unió egyik tagállamának egy hivatalos nyelvén tartalmazza a termék megnevezését, a Hivatal elutasítja az európai uniós védjegybejelentést.
A felszólalásban vagy megsemmisítési kérelemben hivatkozott korábbi jogok hátrányosan befolyásolják az európai uniós védjegy lajstromozását, még akkor is, ha csak az Európai Unió egy tagállamában állnak fenn. Ellenben nem túl gyakoriak olyan esetek, amikor a bejelentést amiatt kell elutasítani, mert a védjegy egy megkülönböztetésre nem alkalmas, leíró jellegű vagy általános fogalom az Európai Uniónak csak egy nyelvén (és nem a fő világkereskedelmi nyelvek egyikén). Az EUIPO előtt indított felszólalási vagy törlési eljárás ezekben az esetekben bőséges mozgásteret biztosít az ügy peren kívüli rendezéséhez.
További információ az európai uniós védjegy felhasználásáról és védelméről szóló részben.
A felszólalásban vagy megsemmisítési kérelemben hivatkozott korábbi jogok hátrányosan befolyásolják az európai uniós védjegy lajstromozását, még akkor is, ha csak az Európai Unió egy tagállamában állnak fenn. Ellenben nem túl gyakoriak olyan esetek, amikor a bejelentést amiatt kell elutasítani, mert a védjegy egy megkülönböztetésre nem alkalmas, leíró jellegű vagy általános fogalom az Európai Uniónak csak egy nyelvén (és nem a fő világkereskedelmi nyelvek egyikén). Az EUIPO előtt indított felszólalási vagy törlési eljárás ezekben az esetekben bőséges mozgásteret biztosít az ügy peren kívüli rendezéséhez.
További információ az európai uniós védjegy felhasználásáról és védelméről szóló részben.
Az elutasított európai uniós védjegybejelentés, valamint az érvénytelenített vagy visszavont európai uniós védjegy az Európai Unió mindazon tagállamaiban átalakítható nemzeti védjegybejelentéssé, amelyekre a kizáró okok nem alkalmazandók. Az ebből eredő nemzeti védjegybejelentések benyújtási időpontjának az európai uniós védjegybejelentés benyújtási időpontját kell tekinteni.
Az átalakítás az európai uniós védjegyekre (EUTM) és a nemzetközi lajstromozásra (IR) alkalmazható eljárás.
Amennyiben az európai uniós védjegyoltalom megszűnik, a védjegy bizonyos tagállamokban érvényes védjeggyé alakítható. Az átalakítás különösen az európai uniós védjegy egységes jellegével kapcsolatos esetleges problémák leküzdésére alkalmas.
Ha például az európai uniós védjegy esetében egy vagy több országban feltétlen kizáró okok miatt, illetve egy vagy több országban érvényes korábbi védjegyen alapuló felszólalás következtében lajstromozási problémák adódnak, az európai uniós védjegy bejelentője kérheti az európai uniós védjegy átalakítását egyedi, nemzeti védjegybejelentéssé az ezen okok által nem érintett más országokban.
A nemzetközi lajstromozás EU tagállami nemzeti védjegybejelentéssé, illetve a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által létrehozott Madridi Megállapodás, illetve a Madridi Jegyzőkönyv szerződő feleinek a megjelölésévé alakítható át.
A további részleteket az Iránymutatás, E. rész, A lajstrommal kapcsolatos műveletek, 2. szakasz, Átalakítás részben lehet megtekinteni.
Amennyiben az európai uniós védjegyoltalom megszűnik, a védjegy bizonyos tagállamokban érvényes védjeggyé alakítható. Az átalakítás különösen az európai uniós védjegy egységes jellegével kapcsolatos esetleges problémák leküzdésére alkalmas.
Ha például az európai uniós védjegy esetében egy vagy több országban feltétlen kizáró okok miatt, illetve egy vagy több országban érvényes korábbi védjegyen alapuló felszólalás következtében lajstromozási problémák adódnak, az európai uniós védjegy bejelentője kérheti az európai uniós védjegy átalakítását egyedi, nemzeti védjegybejelentéssé az ezen okok által nem érintett más országokban.
A nemzetközi lajstromozás EU tagállami nemzeti védjegybejelentéssé, illetve a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által létrehozott Madridi Megállapodás, illetve a Madridi Jegyzőkönyv szerződő feleinek a megjelölésévé alakítható át.
A további részleteket az Iránymutatás, E. rész, A lajstrommal kapcsolatos műveletek, 2. szakasz, Átalakítás részben lehet megtekinteni.
Az EU-t megjelölő nemzetközi lajstromozások konvertálása nem összekeverendő az átalakítással, ami a Madridi Jegyzőkönyv által a Madridi Megállapodás alapján fennálló ötéves átmeneti időszak következményeinek enyhítése érdekében bevezetett jogi funkció.
Az átalakítás (transzformálás) lehetővé teszi a központilag megtámadott védjegy közvetlen európai uniós védjegybejelentéssé alakítását, ám nem teszi lehetővé az uniós megjelölés nemzeti bejelentéssé alakítását (konvertálását).
Az átalakítás (konvertálás) elveiről és alaki követelményeiről további tudnivalók az Iránymutatás, E. rész, A lajstrommal kapcsolatos műveletek, 2. szakasz, Átalakítás és az M. rész, Nemzetközi védjegyek részekben találhatók.
Az átalakítás (transzformálás) lehetővé teszi a központilag megtámadott védjegy közvetlen európai uniós védjegybejelentéssé alakítását, ám nem teszi lehetővé az uniós megjelölés nemzeti bejelentéssé alakítását (konvertálását).
Az átalakítás (konvertálás) elveiről és alaki követelményeiről további tudnivalók az Iránymutatás, E. rész, A lajstrommal kapcsolatos műveletek, 2. szakasz, Átalakítás és az M. rész, Nemzetközi védjegyek részekben találhatók.
Ahhoz, hogy bejelentését Fast Track ügyintézés keretében dolgozzák fel, a benyújtás pillanatában, vagy ha banki átutalással fizet, közvetlenül a benyújtást követően fizetnie kell (további tudnivalók a banki átutalásról és a Fast Track ügyintézés feltételeiről). Emellett az EUIPO osztályozási célból előre elfogadott kifejezéseket tartalmazó adatbázisát, a HDB-t kell használni.
Az ötlépéses űrlap a Fast Track ügyintézéshez készült, így kötelezően kitöltendő mezőket és alapértelmezett választási lehetőségeket tartalmaz, amelyek biztosítják bejelentése lehető leggyorsabb feldolgozását.
Összetett űrlapunkat úgy alakítottuk ki, hogy figyelmeztesse Önt, hogy bejelentése mikor Fast Track bejelentés, és mikor nem. Ha bejelentése nem felel meg a Fast Track feltételek bármelyikének, az űrlap ezt jelezni fogja. Ekkor eldöntheti, hogy javítja-e az űrlapon jelzett hiányosságokat, vagy inkább a szokásos ügyintézést választja. A standard bejelentések közzététele a fizetés után 8–11 héten belül megtörténik.
Ha védjegybejelentése megfelel a Fast Track ügyintézés feltételeinek, az eSearch plus szolgáltatásban a védjegy idővonala felett megjelenik a Fast Track embléma.
Összetett űrlapunkat úgy alakítottuk ki, hogy figyelmeztesse Önt, hogy bejelentése mikor Fast Track bejelentés, és mikor nem. Ha bejelentése nem felel meg a Fast Track feltételek bármelyikének, az űrlap ezt jelezni fogja. Ekkor eldöntheti, hogy javítja-e az űrlapon jelzett hiányosságokat, vagy inkább a szokásos ügyintézést választja. A standard bejelentések közzététele a fizetés után 8–11 héten belül megtörténik.
Ha védjegybejelentése megfelel a Fast Track ügyintézés feltételeinek, az eSearch plus szolgáltatásban a védjegy idővonala felett megjelenik a Fast Track embléma.
Előfordulhat, hogy egyes bejelentések a benyújtás időpontjában ugyan eleget tesznek a Fast Track ügyintézés feltételeinek, a későbbiekben azonban elvesztik e státuszukat. Ennek oka lehet a feltétlen kizáró okok ellenőrzése során megállapított hiányosság, például késedelmes befizetés, az áruk és szolgáltatások korlátozására vonatkozó kérelem vagy egyéb hiányosságok, akár a képviselővel kapcsolatos probléma.
Lásd a Fast Track ügyintézés feltételeinek teljes felsorolását.
Lásd a Fast Track ügyintézés feltételeinek teljes felsorolását.
A bejelentők vagy képviselőik a kérelemnyomtatvány megfelelő mezőjében megadhatják saját, 20 karakternél nem hosszabb hivatkozási jelüket, például monogramot, betű- vagy számjegysorozatot, számjegyeket stb.
Az azonosító számot a Hivatal adja ki, hogy azonosítsa a bejelentőket és a képviselőket.
Miután az EUIPO a bejelentőhöz vagy képviselőhöz már hozzárendelt azonosító számot, a jövőbeli bejelentéseken elegendő ennek az azonosító számnak a feltüntetése a bejelentő vagy képviselő nevével együtt.
Azonosító szám nélkül a bejelentőkre vagy képviselőkre vonatkozó összes mezőt ki kell tölteni.
Az azonosító számot a Hivatal adja ki, hogy azonosítsa a bejelentőket és a képviselőket.
Miután az EUIPO a bejelentőhöz vagy képviselőhöz már hozzárendelt azonosító számot, a jövőbeli bejelentéseken elegendő ennek az azonosító számnak a feltüntetése a bejelentő vagy képviselő nevével együtt.
Azonosító szám nélkül a bejelentőkre vagy képviselőkre vonatkozó összes mezőt ki kell tölteni.
Az azonosító számoknak úgy tud utánajárni, ha az EUIPO online adatbázisaiban, az eSearch plus vagy a TMview eszközökben rákeres a védjegyére.
A bejelentések benyújthatók:
- a User Area felületen létrehozott webes felhasználói fiókkal;
- az összetett űrlapunk segítségével.
Európai uniós védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket is –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, szín, továbbá az áru vagy az áru csomagolásának formája, vagy hang, amely alkalmas arra, hogy:
Az európai uniós védjegyrendelet végrehajtási rendelete (EUV Vhr.) egyedi szabályokat és követelményeket állapít meg a védjegyek legelterjedtebb típusaira nézve.
Weboldalunkon további példákat talál a védjegyekről és típusaikról.
- valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól; és
- amely olyan megjelenítéssel bír, hogy az illetékes hatóságok és a nyilvánosság világosan és pontosan meg tudja állapítani az oltalom tárgyát.
Az európai uniós védjegyrendelet végrehajtási rendelete (EUV Vhr.) egyedi szabályokat és követelményeket állapít meg a védjegyek legelterjedtebb típusaira nézve.
Weboldalunkon további példákat talál a védjegyekről és típusaikról.
A benyújtási elismervény csak arról tesz említést, hogy ábrás védjegyet nyújtottak be. Ennek az az oka, hogy az „ábrás védjegy” „összetett” vagy „stilizált” vagy „szó + logó” stb. összetételű megjelölést tartalmaz (ábrás védjegyeket tartalmazó példákat a weboldalunkon talál). Az EUIPO gyakorlatával összhangban a megjelölés akkor ábrás, ha a következőket tartalmazza:
További információk az európai uniós védjegyre vonatkozó jogszabályokról.
- kizárólag ábrákat tartalmazó elemek;
- szöveges és ábrákat tartalmazó elemek vagy más grafikai elemek kombinációja;
- nem szabvány betűkészletet használó szöveges elemek;
- színes szöveges elemek;
- több sorban megjelenő szöveges elemek;
- nem az EU hivatalos nyelveinek ábécéjéből származó betűk;
- olyan megjelölések, amelyek billentyűzettel nem jeleníthetők meg;
- a fentiek kombinációi.
További információk az európai uniós védjegyre vonatkozó jogszabályokról.
Nem, az oltalom a kettő elem kombinációjára vonatkozik, ahogy az összességében a védjegy megjelenítésén látható. Ehhez kapcsolódó példákat a weboldalunkon talál.
Ábrás védjegy.
Már nincs lehetőség az európai uniós ábrás védjegyeken megjelenő színek feltüntetésére.
Napjainkban már egyetlen európai uniós védjegytípushoz sem kötelező leírást mellékelni. Az európai uniós védjegyrendelet végrehajtási rendeletének (EUV Vhr.) 3. cikke szerint nem kötelező leírást megadni a pozíciós védjegyekhez, a mintázatot tartalmazó védjegyekhez, a (kombinációs) színvédjegyekhez és a mozgó védjegyekhez. Az ilyen védjegyek esetében, ha a megjelenítéshez leírást csatolnak, annak összhangban kell lennie a megjelenítéssel, és nem bővítheti ki annak terjedelmét.
Igen, a bejelentést bármikor vissza lehet vonni, de a már megfizetett díjakat nem térítjük vissza, hacsak a visszavonásra vonatkozó értesítés be nem érkezik még a bejelentés napján (GMT +1). A visszavonásnak nincs semmilyen többletdíja. A visszavonást az EU védjeggyel kapcsolatos műveletek és a közlemények alatti e-intézkedés típusának kiválasztásával, közvetlenül lehet igényelni az eSearch plus eszközben.
A nyilatkozatnak egyértelműnek és félreérthetetlennek kell lennie, például „Visszavonom az XYZ számú EU védjegybejelentést”.
Lévén, hogy a Hivatalnál nincs rendszeresítve papíralapú nyomtatvány az EU védjegybejelentések visszavonására, a közlemény elküldhető az Ön User Area felületéről vagy levélben is (e-mailben nem fogadjuk el).
A nyilatkozatnak egyértelműnek és félreérthetetlennek kell lennie, például „Visszavonom az XYZ számú EU védjegybejelentést”.
Lévén, hogy a Hivatalnál nincs rendszeresítve papíralapú nyomtatvány az EU védjegybejelentések visszavonására, a közlemény elküldhető az Ön User Area felületéről vagy levélben is (e-mailben nem fogadjuk el).
Együttes védjegy lehet bármilyen jellegű védjegy (pl. szóvédjegy, ábrás védjegy, térbeli védjegy stb.), feltéve, hogy egy jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezethez vagy társuláshoz tartozik, és arra használják, hogy a szervezet tagjainak áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse. Európai uniós együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentést csak a gyártók, az előállítók, a szolgáltatást nyújtók vagy a forgalmazók szervezetei, továbbá jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezetek nyújthatnak be.
Nem, az „együttes” nem azt jelenti, hogy a védjegy több személyhez (társbejelentő/társjogosult) tartozik, sem pedig azt, hogy egynél több országot jelöl meg/fed le (az uniós védjegyrendszer automatikusan valamennyi uniós tagállamra kiterjed).
Az európai uniós védjegyrendelet (EUVR) szerint külön rendelkezések vonatkoznak az együttes védjegyek oltalmára. Az áruk vagy szolgáltatások földrajzi eredetének megjelölésére szolgáló jelzés nem akadályozza az együttes védjegy lajstromozását. Ezzel szemben az EU egyéni védjegynél földrajzi jelzés nem lajstromozható.
Az együttes védjegy bejelentőjének a benyújtástól számított két hónapon belül be kell nyújtania a védjegy használatára irányadó szabályokat.
További információt az európai uniós védjegyrendelet (EUVR) 74–82. cikkeiben, valamint az Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 4. szakasz, Feltétlen kizáró okok 15. fejezetében (Európai uniós együttes védjegyek) talál.
Az európai uniós védjegyrendelet (EUVR) szerint külön rendelkezések vonatkoznak az együttes védjegyek oltalmára. Az áruk vagy szolgáltatások földrajzi eredetének megjelölésére szolgáló jelzés nem akadályozza az együttes védjegy lajstromozását. Ezzel szemben az EU egyéni védjegynél földrajzi jelzés nem lajstromozható.
Az együttes védjegy bejelentőjének a benyújtástól számított két hónapon belül be kell nyújtania a védjegy használatára irányadó szabályokat.
További információt az európai uniós védjegyrendelet (EUVR) 74–82. cikkeiben, valamint az Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 4. szakasz, Feltétlen kizáró okok 15. fejezetében (Európai uniós együttes védjegyek) talál.
Igen, az elektronikus úton benyújtott európai uniós együttes védjegy alapdíja alacsonyabb, mint a papíron benyújtott európai uniós együttes védjegyé.
A különböző költségekre vonatkozó további tudnivalókat a közvetlenül az EUIPO felé fizetendő díjak oldalon kell ellenőrizni.
A különböző költségekre vonatkozó további tudnivalókat a közvetlenül az EUIPO felé fizetendő díjak oldalon kell ellenőrizni.
Egy vagy több korábbi védjegybejelentés tekintetében elsőbbség igényelhető, azaz olyan nemzeti (vagy Benelux) védjegy esetében, amelyet a Párizsi Egyezményben részes államban vagy ilyen államra, illetve olyan államban, WTO tagállamban vagy olyan államra kiterjedő hatállyal jelentettek be, amelyre vonatkozóan a Bizottság megerősítette a viszonosságot, vagy európai uniós védjegybejelentés esetében.
Az „egyezmény szerinti elsőbbség” időben korlátozott jog, amely a védjegy első szabályszerű bejelentésével indul. Szabályszerű nemzeti bejelentés minden olyan bejelentés, amely elégséges annak megállapítására, hogy azt melyik napon nyújtották be az érintett országban, függetlenül a bejelentés további sorsától (Párizsi Egyezmény 4. cikk (3) bekezdése). Az első bejelentéstől számított 6 hónapig igényelhető.
Az elsőbbségi igényeket az európai uniós védjegybejelentéssel együtt vagy az európai uniós védjegybejelentéssel azonos napon benyújtott külön közleményben kell benyújtani. Az „egyezmény szerinti elsőbbségre” vonatkozó elvek és alaki követelmények kapcsán további részletek az Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények 15. pontjában, valamint a jogalkotási reformmal kapcsolatos gyakori kérdések külön részben találhatók.
Az „egyezmény szerinti elsőbbség” időben korlátozott jog, amely a védjegy első szabályszerű bejelentésével indul. Szabályszerű nemzeti bejelentés minden olyan bejelentés, amely elégséges annak megállapítására, hogy azt melyik napon nyújtották be az érintett országban, függetlenül a bejelentés további sorsától (Párizsi Egyezmény 4. cikk (3) bekezdése). Az első bejelentéstől számított 6 hónapig igényelhető.
Az elsőbbségi igényeket az európai uniós védjegybejelentéssel együtt vagy az európai uniós védjegybejelentéssel azonos napon benyújtott külön közleményben kell benyújtani. Az „egyezmény szerinti elsőbbségre” vonatkozó elvek és alaki követelmények kapcsán további részletek az Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények 15. pontjában, valamint a jogalkotási reformmal kapcsolatos gyakori kérdések külön részben találhatók.
Az elsőbbségi kérelmeket az európai uniós védjegybejelentéssel együtt kell benyújtani, és fel kell rajtuk tüntetni a korábbi bejelentés dátumát, számát és országát.
Figyelembe kell venni, hogy a Hivatal az elsőbbségi kérelmet „benyújtottként” teszi közzé, tehát a Hivatal nem vizsgálja az elsőbbségi kérelem érvényességét.
Az elsőbbségi vagy időbeli elsőbbségi igényekhez mellékelni szükséges bizonyítékokra (a vonatkozó első bejelentés másolata, nyelv és határidők) vonatkozó tudnivalókat lásd Hivatal elnökének EX-05-5. határozatában (2005.06.01.).
További magyarázatért lásd: Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények.
Az összetett űrlapunkon további információt talál az online bejelentése elsőbbségre vonatkozó igénnyel történő kiegészítéséről.
Figyelembe kell venni, hogy a Hivatal az elsőbbségi kérelmet „benyújtottként” teszi közzé, tehát a Hivatal nem vizsgálja az elsőbbségi kérelem érvényességét.
Az elsőbbségi vagy időbeli elsőbbségi igényekhez mellékelni szükséges bizonyítékokra (a vonatkozó első bejelentés másolata, nyelv és határidők) vonatkozó tudnivalókat lásd Hivatal elnökének EX-05-5. határozatában (2005.06.01.).
További magyarázatért lásd: Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények.
Az összetett űrlapunkon további információt talál az online bejelentése elsőbbségre vonatkozó igénnyel történő kiegészítéséről.
Ha az európai uniós védjegy bejelentője valamely hivatalosan elismert kiállításon a bejelentett védjeggyel mutatott be árukat vagy szolgáltatásokat, akkor az első bemutatástól számított 6 hónapon belül kiállítási elsőbbségre hivatkozhat. Ehhez a bemutatást igazoló bizonyítékokat kell benyújtania.
A kiállítási elsőbbségre vonatkozó elvek és alaki követelmények kapcsán további részletek az Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények 16. pontjában (Kiállítási elsőbbség) találhatók.
A kiállítási elsőbbségre vonatkozó elvek és alaki követelmények kapcsán további részletek az Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények 16. pontjában (Kiállítási elsőbbség) találhatók.
Ha egy európai uniós védjegy bejelentői vagy jogosultjai már rendelkeznek egy korábbi, azonos árukra és szolgáltatásokra vonatkozó, azonos nemzeti vagy nemzetközi védjegylajstromozással, amelynek hatálya kiterjed egy vagy több tagállamra, az európai uniós védjegybejelentésben, az európai uniós védjegy benyújtásától számított két hónapon belül vagy az európai uniós védjegy lajstromozását követően bármikor igényelhetik ezen korábbi védjegy időbeli elsőbbségét, fenntartva korábbi jogaikat, még akkor is, ha nem újítják meg korábbi védjegyüket.
Az időbeli elsőbbségre vonatkozó elvek és alaki követelmények kapcsán további részletek az Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények 17. pontjában (Szenioritás) találhatók.
Az időbeli elsőbbségre vonatkozó elvek és alaki követelmények kapcsán további részletek az Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények 17. pontjában (Szenioritás) találhatók.
Az igényt alátámasztó iratokat főszabály szerint attól a naptól számított 3 hónapon belül kell benyújtani, amelytől az időbeli elsőbbséget igénylik.
Az elsőbbségi vagy időbeli elsőbbségi igényekhez mellékelni szükséges bizonyítékokra vonatkozó tudnivalókat lásd a Hivatal elnökének EX-05-5. határozatában (2005.06.01.).
További magyarázatért lásd: Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények.
Az összetett űrlapon további információkat talál az online bejelentése időbeli elsőbbségre vonatkozó igénnyel történő kiegészítéséről.
Az elsőbbségi vagy időbeli elsőbbségi igényekhez mellékelni szükséges bizonyítékokra vonatkozó tudnivalókat lásd a Hivatal elnökének EX-05-5. határozatában (2005.06.01.).
További magyarázatért lásd: Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 2. szakasz, Alaki követelmények.
Az összetett űrlapon további információkat talál az online bejelentése időbeli elsőbbségre vonatkozó igénnyel történő kiegészítéséről.
Az elsőbbség joghatása, hogy a korábbi jogok meghatározásának szempontjából az európai uniós védjegybejelentés bejelentési napjának az elsőbbség napja számít.
Az időbeli elsőbbség (szenioritás) európai uniós védjegyrendelet alapján jelentkező egyedüli joghatása, hogy ha az európai uniós védjegy jogosultja a korábbi védjegyről lemond vagy hagyja az oltalmi időt megújítás nélkül lejárni, a védjegyjogosultat továbbra is megilletik a korábbi védjegyoltalomból eredő jogok ugyanúgy, mintha a korábbi védjegy oltalma nem szűnt volna meg.
Megjegyzendő, hogy időbeli elsőbbség csak korábbi lajstromozásra kérhető, azaz korábbi bejelentésre nem.
Az időbeli elsőbbség (szenioritás) európai uniós védjegyrendelet alapján jelentkező egyedüli joghatása, hogy ha az európai uniós védjegy jogosultja a korábbi védjegyről lemond vagy hagyja az oltalmi időt megújítás nélkül lejárni, a védjegyjogosultat továbbra is megilletik a korábbi védjegyoltalomból eredő jogok ugyanúgy, mintha a korábbi védjegy oltalma nem szűnt volna meg.
Megjegyzendő, hogy időbeli elsőbbség csak korábbi lajstromozásra kérhető, azaz korábbi bejelentésre nem.
Az az időpont, amikor megtörténik az európai uniós védjegy felvétele az európai uniós védjegyek lajstromába (mielőtt elindítanák a lajstromozás közzétételét az Európai Uniós Védjegyértesítőben [EU Védjegyértesítő]). A lajstromozási igazoláson ez a dátum a „lajstromozott” szót követi az első oldal bal alsó sarkában.
Az európai uniós védjegyek lajstromozása kizárólagos jogokat biztosít a jogosultak számára. Az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok alapján harmadik felekkel szemben a védjegy lajstromozása meghirdetésének napjától lehet fellépni.
Az európai uniós védjegy-lajstromozási eljárásra vonatkozó további információkat a Lajstrombavételi folyamat oldalon talál.
Az európai uniós védjegyek lajstromozása kizárólagos jogokat biztosít a jogosultak számára. Az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok alapján harmadik felekkel szemben a védjegy lajstromozása meghirdetésének napjától lehet fellépni.
Az európai uniós védjegy-lajstromozási eljárásra vonatkozó további információkat a Lajstrombavételi folyamat oldalon talál.
Az európai uniós védjegy lajstromozására irányuló eljárás három fő részből áll:
- a bejelentés vizsgálata;
- felszólalás (csak ha az európai uniós védjegy bejelentésével kapcsolatban valaki felszólalással élt);
- lajstromba vétel.
Az európai uniós védjegy (EUTM) 10 évig érvényes. Határozatlan ideig megújítható, minden alkalommal 10 évre. Az oltalom lejárta előtt hat hónappal az EUIPO írásban tájékoztatja a jogosultat, a képviselőt vagy egyéb lajstromozott jogosultat/jogosultakat, hogy esedékes a lajstromozás megújítása. E tájékoztatás elmaradása a lajstromozás lejártát nem befolyásolja, a tájékoztatás elmaradásáért pedig a Hivatal nem vonható felelősségre.
A megújítási kérelem interneten nyújtható be a megújítási kérelem űrlapon.
Az európai uniós védjegy megújításával kapcsolatos további információkat az alábbiakban kell ellenőrizni:
A megújítási kérelem interneten nyújtható be a megújítási kérelem űrlapon.
Az európai uniós védjegy megújításával kapcsolatos további információkat az alábbiakban kell ellenőrizni:
- Iránymutatás, E. rész, A lajstrommal kapcsolatos műveletek, 4. szakasz, Megújítás;
- a Kezelés oldal; és
- a Megújítások rész a honlapon.
A szerzett megkülönböztető képesség olyan igény, amely olyan védjegy lajstromba vétele esetén tehető, amely önmagában nem megkülönböztető, de a piacon való használat következtében megkülönböztetővé vált.
A lajstromozáshoz a védjegynek „inherensen megkülönböztetőnek” kell lennie, ami azt jelenti, hogy megkülönböztető, nem leíró jellegű, és nem tartalmaz olyan szavakat vagy jelzéseket, amelyek a hétköznapi nyelvben használatosak. E szabály alóli kivételként azonban a megjelölés lajstromozható, ha a bejelentő a védjegy használat révén szerzett megkülönböztető képességére vonatkozó bizonyítékot nyújt be. Ebben az esetben bizonyítania kell, hogy az érintett nyilvánosság jelentős része védjegyként ismeri el a megjelölést (azaz a bejelentésben szereplő árukat és szolgáltatásokat egy adott vállalkozástól származóként azonosítják).
A Hivatal saját kezdeményezésére soha nem vizsgálja a védjegy szerzett megkülönböztető képességét, csak akkor, ha azt a bejelentő kifejezetten kéri. A szerzett megkülönböztető képességre vonatkozó igényt kiegészítő igényként vagy elsődleges igényként kell benyújtani.
További információk az Útmutatóinkban találhatók.
A lajstromozáshoz a védjegynek „inherensen megkülönböztetőnek” kell lennie, ami azt jelenti, hogy megkülönböztető, nem leíró jellegű, és nem tartalmaz olyan szavakat vagy jelzéseket, amelyek a hétköznapi nyelvben használatosak. E szabály alóli kivételként azonban a megjelölés lajstromozható, ha a bejelentő a védjegy használat révén szerzett megkülönböztető képességére vonatkozó bizonyítékot nyújt be. Ebben az esetben bizonyítania kell, hogy az érintett nyilvánosság jelentős része védjegyként ismeri el a megjelölést (azaz a bejelentésben szereplő árukat és szolgáltatásokat egy adott vállalkozástól származóként azonosítják).
A Hivatal saját kezdeményezésére soha nem vizsgálja a védjegy szerzett megkülönböztető képességét, csak akkor, ha azt a bejelentő kifejezetten kéri. A szerzett megkülönböztető képességre vonatkozó igényt kiegészítő igényként vagy elsődleges igényként kell benyújtani.
További információk az Útmutatóinkban találhatók.
Ha Ön elsődleges igényt nyújt be, a Hivatal a megjelölés megkülönböztető képességéről és a használat révén szerzett megkülönböztető képességről egyidejűleg dönt. Egyetlen határozat fog vonatkozni mindkét szempontra. A határozat ellen benyújtható fellebbezés.
Ha Ön kiegészítő igényt nyújt be, a bejelentés vizsgálata két szakaszból áll. A Hivatal először csak a megjelölés megkülönböztető képességéről határoz, és amikor ez a határozat véglegessé válik, csak akkor foglalkozik a szerzett megkülönböztető képességre vonatkozó igénnyel, és hoz arról hivatalos határozatot. Mindkét határozat saját jogon és saját határidőn belül megtámadható.
A bejelentő dönti el, hogy milyen típusú igényt nyújt be. Ez az érdekétől függ, például a lajstromozási eljárás gyorsaságától, a használat révén szerzett megkülönböztető képesség alátámasztására szolgáló bizonyítékok gyűjtésének nehézségeitől, vagy akár a védjegyben rejlő (inherens) megkülönböztető képességre vonatkozó végső döntés fontosságától.
További információk az Útmutatóinkban találhatók.
Ha Ön kiegészítő igényt nyújt be, a bejelentés vizsgálata két szakaszból áll. A Hivatal először csak a megjelölés megkülönböztető képességéről határoz, és amikor ez a határozat véglegessé válik, csak akkor foglalkozik a szerzett megkülönböztető képességre vonatkozó igénnyel, és hoz arról hivatalos határozatot. Mindkét határozat saját jogon és saját határidőn belül megtámadható.
A bejelentő dönti el, hogy milyen típusú igényt nyújt be. Ez az érdekétől függ, például a lajstromozási eljárás gyorsaságától, a használat révén szerzett megkülönböztető képesség alátámasztására szolgáló bizonyítékok gyűjtésének nehézségeitől, vagy akár a védjegyben rejlő (inherens) megkülönböztető képességre vonatkozó végső döntés fontosságától.
További információk az Útmutatóinkban találhatók.
A Hivatal csak a bejelentő kifejezett kérésére vizsgálja meg a védjegy állítólagos szerzett megkülönböztető képességét.
Az igények benyújthatók a lajstromozás iránti kérelemben, vagy mindaddig, amíg a Hivatal első kifogásával kapcsolatos észrevételek benyújtására rendelkezésre álló határidő nem járt le.
Az igény önmagában nem elegendő; egyértelműen és pontosan meg kell határozni, hogy elsődleges vagy kiegészítő igényről van-e szó. Ha az igény típusa nem egyértelmű, a Hivatal hiánypótlásra felszólító levelet állít ki, és a pontosításra határidőt szab a bejelentő számára.
További információk az Útmutatóinkban találhatók.
Az igények benyújthatók a lajstromozás iránti kérelemben, vagy mindaddig, amíg a Hivatal első kifogásával kapcsolatos észrevételek benyújtására rendelkezésre álló határidő nem járt le.
Az igény önmagában nem elegendő; egyértelműen és pontosan meg kell határozni, hogy elsődleges vagy kiegészítő igényről van-e szó. Ha az igény típusa nem egyértelmű, a Hivatal hiánypótlásra felszólító levelet állít ki, és a pontosításra határidőt szab a bejelentő számára.
További információk az Útmutatóinkban találhatók.
Ha az igényt a bejelentéssel együtt nyújtották be, és a Hivatal kifogást emel a védjegy ellen, a bejelentőt felkérik, hogy meghatározott határidőn belül nyújtsa be a vonatkozó bizonyítékokat és a kifogással kapcsolatos észrevételeit.
Ha a bejelentő az első kifogásra vonatkozó levélre válaszul elsődleges igényt tesz, de egyidejűleg nem nyújt be bizonyítékot, a Hivatal olyan közleményt ad ki, amelyben felkéri a bejelentőt, hogy 2 hónapon belül nyújtsa be a bizonyítékokat.
Ha a bejelentő az első kifogásra vonatkozó levélre válaszul elsődleges igényt tesz, de egyidejűleg nem nyújt be bizonyítékot, a Hivatal olyan közleményt ad ki, amelyben felkéri a bejelentőt, hogy 2 hónapon belül nyújtsa be a bizonyítékokat.
Ha Ön kiegészítő igényt nyújtott be, a bejelentés vizsgálata két szakaszból áll. Az első szakasz lezárását követően, azaz amikor az inherens (védjegyben rejlő) megkülönböztető képességre vonatkozó határozat véglegessé válik, és figyelembe véve valamennyi jogorvoslati lehetőséget, a Hivatal a védjegy szerzett megkülönböztető képességére vonatkozóan elindítja a második szakaszt azáltal, hogy tájékoztatja a bejelentőt az eljárás folytatásáról és meghatározza a határidőt a használat igazolásának benyújtására.
Az itt megadott kérdések és válaszok csak tájékoztató jellegűek, és nem szolgálnak jogi hivatkozás alapjául. További részletek az Európai uniós védjegyrendeletbenés a közösségi formatervezési mintáról szóló rendeletben vagy a védjegyről, illetve formatervezési mintáról szóló útmutatóban találhatók.
A személyes adatoknak a hivatalnál történő kezeléséről bővebb tájékoztatás az adatvédelmi nyilatkozatban található.