Közvetítés

A közvetítés jogvitákban érintett felek közötti, békéltetetésre irányuló folyamat. A közvetítő semleges közvetítőként jár el a felek között, és elősegíti a vita rendezését. A közvetítő (mediátor) nincs felhatalmazva arra, hogy az ügyet elbírálja, ha a közvetítés sikertelenül zárul. Az eljárás lebonyolításának módja és a közvetítés kimenetele mindvégig a felek ellenőrzése alatt marad. A felek nem kötelezhetők közvetítés igénybevételére, hanem önként kell beleegyezniük ebbe. Bármikor lehetőségük van visszalépni a közvetítéstől. Ehhez hasonlóan vitarendezési egyezségre sem kötelezhetők a felek, arról önként kell megállapodniuk egymással. A közvetítés bizalmas jellegű eljárás.
A választottbírósági eljárásban a választottbíró jogalkalmazás során dönt a jogvitában részt vevő felek ügyében. A választottbíró a határozathozatalban döntéshozóként vesz részt. A közvetítéssel szemben, amelyben az eltérő érdekek egyeztetése a lényeg, a választottbírósági eljárás jogokon alapuló eljárás. Míg a választottbírósági eljárásban kizárólag jogi alapon születik döntés, közvetítés során a felek szerteágazó érdekeit (különösen az üzleti érdekeket) veszik figyelembe.

További tudnivalók a közvetítésről.
A közvetítés szabályaival kapcsolatos tudnivalók.

A fellebbezési tanács évente mintegy 2500 üggyel foglalkozik. Egy-egy átlagosnak tekinthető ügy megoldása másfél évig tart, és vannak közöttük olyanok, amelyek további fellebbezéshez vezethetnek. Ez drága és időigényes folyamat lehet. Mégis, sok ügyben – még ha a fennálló jogviták valósak is – van lehetőség olyan megállapodásra jutni, amelyben fenn lehet tartani mindkét fél üzleti érdekeit. A közvetítés a pereskedéshez képest gyorsabb és olcsóbb alternatívát jelent, viszont szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben jártas közvetítők szaktudását igényli. Emellett a jogvita bizalmas kezelésére is garanciát jelent, mivel a vitát kiemeli a közfigyelem alól. Hagyományosan magas sikeraránnyal működik.

A közvetítés szabályaival kapcsolatos további tudnivalók.

Az EUIPO előtti közvetítésre jelenleg csak a két vagy több fél közötti eljárások fellebbezési szakaszában van lehetőség. A vesztes félnek a vitatott határozattal kapcsolatos értesítés kézhezvételétől számított 2 hónapon belül fellebbezésre irányuló kérelmet kell benyújtania, és be kell fizetnie annak díját ahhoz, hogy a fellebbezés halasztó hatályát megkapja. A fellebbezés csak akkor használható fel az eljárásban, ha a fellebbező a vitatott határozattal kapcsolatos értesítés kézhezvételétől számított 4 hónapon belül benyújtja a fellebbezés alapjául szolgáló okokról szóló keresetét. A fellebbezés benyújtására, a fellebbezési díj befizetésére és a fellebbezés alapjául szolgáló okokról szóló kereset benyújtására nyitva álló határidők meghosszabbítására vagy felfüggesztésére nincs lehetőség.

Mindkét félnek alá kell írnia a közvetítés iránti kérelmet, vagy egyéb módon igazolni, hogy megszerezték a másik fél hozzájárulását. Ezután a közvetítés befejezéséig felfüggesztik a fellebbezési eljárást.

További rendelkezésre álló tudnivalók a közvetítésről.

Mindenekelőtt az európai uniós védjeggyel vagy formatervezési mintával kapcsolatos, ellenérdekű felek közötti, az EUIPO előtt lefolytatott eljárásban hozott határozatra van szükség. Közvetítés az után kezdeményezhető, hogy a határozat ellen fellebbezést nyújtottak be. A közvetítés tárgyköre azonban az EUIPO fellebbezési eljárása körén túl is mutathat, és párhuzamos jogvitákat is felölelhet a résztvevő felek között a védjegyek, formatervezési minták vagy egyéb szellemi tulajdon kapcsán. Számos lehetőség van a megoldásra, de előfordulhat az is, hogy az ellentétes jogokkal rendelkező mindkét fél teljesen eltérő piacokon végzi a tevékenységét. Megállapodhatnak arról, hogy ez a jövőben is így maradjon. A sikeres közvetítés kulcsa, ha a jogi érvekről az üzleti érdekek felé tereli a figyelmet. Ex parte ügyekben (azaz ha a vitatott határozat ellenérdekű fele maga az EUIPO) nincs lehetőség közvetítésre.

További információ az EUIPO fellebbezési tanácsa, Közvetítés, Utasítások a felek számára című dokumentumban található.

Közvetítésre jelenleg csak fellebbezések esetén van lehetőség, azonban a jövőben ez változhat.
A további tudnivalókat az EUIPO fellebbezési tanácsa, a közvetítés, utasítások a felek számára c. kiadványában kell ellenőrizni.

Az EUIPO nem számít fel díjat a közvetítésért, amennyiben a közvetítésre az EUIPO Alicantéban található helyiségeiben kerül sor.
Ha a közvetítés az EUIPO brüsszeli helyiségeiben történik, úgy a közvetítők úti-, szállás és ellátási költségeinek fedezésére adminisztrációs díjat kell megfizetni.

További tudnivalók a közvetítői eljárásról és annak díjairól.

További tudnivalók a közvetítés szabályairól.

A költségeket és/vagy adminisztrációs díjakat a közvetítés Brüsszelben nevű nyomtatványon kell ellenőrizni, eljuttatva azt (vagy az azzal egyenértékű információkat) a közvetítőnek.

A közvetítéssel kapcsolatos adminisztrációs díjakat lásd: a Hivatal elnökének Ex-11-04 (2011. augusztus 01.) határozata.

A közvetítői eljárást elvben a fellebbezési eljárás nyelvén folytatják le. Ugyanakkor a feleknek lehetősége van megállapodni kölcsönösen megfelelő nyelv használatáról (feltéve, hogy van olyan közvetítő, aki ismeri az adott nyelvet).

További tudnivalók a közvetítésről.

A közvetítői csapat képzett, a fellebbezési tanács mellett a Hivatal más részeiből kirendelt munkatársakból áll. Ezek a Hivatal legtapasztaltabb vezető munkatársai, akik a Hatékony Vitarendezési Központban (CEDR) és/vagy a londoni Bejegyzett Döntőbírók Intézetében (CIARB) szakoktatáson vettek részt, és több munkanyelven dolgoznak.

További tudnivalók a közvetítésről.

A közvetítők teljes jegyzéke a szakmai önéletrajzával együtt a Hivatal weboldalán érhető el, így ha szeretnék, a felek ki tudják választani a számukra leginkább megfelelő közvetítőt. A fellebbezési tanács irodája segíthet a feleknek a közvetítő kiválasztásában. Előfordulhat, hogy a felek az adott szakmai háttér és tapasztalat, illetve egy konkrét nyelv ismerete miatt szeretnék, hogy egy meghatározott közvetítő járjon el ügyükben. Fontos tudni, hogy a közvetítés önkéntes folyamat, és a közvetítő szerepe nem az, hogy ítéletet vagy határozatot hozzon az ügyben, hanem hogy segítsen a két félnek megegyezésre jutni. Ha az ügy különösen összetett vagy ha a kijelölt közvetítő ezt szükségesnek találja, másik közvetítő vagy az EUIPO munkatársainak a segítségét is kérheti. A közvetítő először a felektől kér meghatalmazást ilyen ügyekben. Összetett ügyekben vagy ha az ügy egyéb körülményei indokolják, a felek maguk is megbízhatnak társközvetítőket.

További tudnivalók a közvetítésről.

A közvetítés elvileg várhatóan 1 nap alatt, esetleg egy előzetes találkozó után megoldja a vitás kérdéseket. Ha ennyi idő alatt nem sikerül eredményt elérni, akkor nagyon nehézzé válhat a felek közötti megállapodás, bár a különösen összetett ügyek hosszabb időt igényelhetnek.

További tudnivalók a közvetítésről.

Fontos, hogy a megbízók részt vegyenek a folyamatban, mivel a közvetítés nem pusztán jogi kérdésekről, hanem az üzleti érdekekről szól. Mivel a közvetítés önkéntes jellegű folyamat, bármelyik fél bármikor visszaléphet a részvételtől. Természetesen, ha a közvetítés a felek között vitarendezési egyezséggel zárul, azt az ügyvédeiknek a szokásos módon kell megszövegezniük. Ezért elengedhetetlen, hogy hivatásos képviselők segítsék a megbízókat.

Mivel a közvetítés meglehetősen rugalmas folyamat, nehéz előre meghatározni, hogy arra pontosan milyen formában kerül sor. Ennek ellenére a legtöbb esetben a felek és a közvetítő előzetesen felkeresik egymást, ekkor egyeztetnek a közvetítés ütemezéséről, valamint a helyéről és azokról az iratokról, amelyeket esetleg előzetesen át kell adni. A felek ezt követően többnyire közvetítési megállapodást írnak alá, amelyet a lehető leghamarabb eljuttatnak a közvetítőnek.
A közvetítésre a legtöbb esetben az EUIPO alicantei helyiségeiben kerül sor, ahová a felek egyedül vagy jogi képviselőikkel együtt érkeznek. A közvetítés általában 1 napig tart, amely során közös (ez esetben a közvetítő és mindkét fél jelen van) és külön egyeztetésekre (a közvetítő külön-külön találkozik a felekkel) is sor kerül. A közös egyeztetések lényege, hogy a felek megpróbálják jegyzékszerűen feltárni a megoldandó problémákat, amelyeket ezt követően a külön egyeztetések során részletesebben kifejtenek, és azokra lehetséges vagy kompromisszumos megoldásokat keresnek.
A külön egyeztetések során a közvetítővel közölt információk magánjellegűek, amelyek kifejezett előzetes engedély nélkül nem adhatók át az ellenérdekű félnek. Az eljárás rendszerint további közös egyeztetésekkel, és a vitarendezési egyezség megszövegezésével zárul. Az ügy ezután visszakerül az ügyben illetékes fellebbezési tanácshoz, a fellebbezési eljárás lezárásának feljegyzésével.

A további tudnivalókat az EUIPO fellebbezési tanácsa, Közvetítés, Utasítások a felek számára című dokumentumban kell ellenőrizni.

Az EUIPO álláspontja szerint a felek és hivatásos képviselőik közötti közvetítést célszerű Alicantéban lefolytatni. Azonban díjfizetés ellenében a közvetítői eljárásra az EUIPO brüsszeli helyiségeiben is sor kerülhet.

További információért ellenőrizze a közvetítés szabályait.

A felek bármikor szabadon visszaléphetnek a közvetítési folyamattól, és nem kényszeríthetők vitarendezési egyezség megkötésére. Ugyanakkor fontos, hogy a felek szándékában álljon mindent megtenni a megállapodás érdekében. Ha az egyik fél visszalép, a közvetítés azonnal megszűnik. A közvetítő is megszüntetheti az eljárást, ha az egyeztetések patthelyzetbe vagy holtpontra jutnak. Ilyen esetekben a fellebbezési eljárás onnan folytatódik, ahol a közvetítés megkezdése előtt félbe maradt. A közvetítő soha nem vesz részt a fellebbezési eljárásban, és a közvetítés lényegi közlései tekintetében titoktartás kötelezi. Az EUIPO nem őrzi meg a közvetítéssel kapcsolatos feljegyzéseket vagy iratokat.

A további tudnivalókat az EUIPO fellebbezési tanácsa, Közvetítés, Utasítások a felek számára című dokumentumban kell ellenőrizni.

De, ez sok esetben így van, és ha a felek maguktól megállapodásra jutnak, nincs szükségük közvetítőre. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a jogtulajdonosok sokkal inkább hajlandók békés úton rendezni ügyeiket, ha a közös egyeztetések során a valós üzleti érdekeiket érintő megoldatlan kérdések kerülnek előtérbe. Sok fellebbezési eljárás során azonban erre látszólag túl későn kerül sor.